Képzési szintek: az iskolai végzettség típusai 

A siker és a jó karrier kulcsa az élethosszig tartó tanulás: mindig újabb és újabb tudással kell bővíteni a meglévőt. Az iskolai végzettség típusait érdemes ismerni, ahogy előnyeikkel is tisztában lenni: bár vannak olyan munkahelyek, ahol nem elvárás egy diploma megléte, a legtöbb helyen a képzési szintek befolyásolják az elhelyezkedés esélyeit.  

 

 

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) 

A Magyar Képesítési Keretrendszer 8 szintre bontja a szakképesítéseket.  

Szint	Befejezett 6. osztály,  vagy szakképesítés, felnőttképzési szakmai végzettség.
Szint	Befejezett 8. osztály,   alap- és középfokú részszakképesítések, felnőttképzési szakmai végzettség,   speciális készségfejlesztő szakiskolai szakképzettség,   vagy részszakma (középfokú szakképzettség)
Szint	Befejezett 10. osztály,  alsó középfokú részszakképesítés, szakképesítés vagy szakképesítés-ráépülés,  felnőttképzési szakmai végzettség,  részszakma - középfokú szakképzettség
Szint	érettségi,  középfokú szakképesítés vagy szakképesítés-ráépülés  felső középfokú részszakképesítés vagy szakképesítés  szakma - középfokú szakképzettség  szakképesítés  speciális készségfejlesztő szakiskolai szakképzettség
Szint	felső középfokú szakképesítés  emelt szintű szakképesítés, szakképesítés-ráépülés   szakképesítés  felsőfokú szakirányú szakképzettség  technikusi szakképzettség
Szint	felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés  alapképzés (Bsc vagy BA)  felsőfokú szakirányú továbbképzés  kamarai mesterképesítés  szakképesítés
Szint	Mesterképzés  MSc fokozatra épülő szakirányú szakképzettség
Szint	PhD/DLA, doktori fokozat

 
 

Iskolai végzettség kategóriái a KSH szerint 

A KSH a fentieket egy kicsit leegyszerűsíti, és 5 különböző kategóriába sorolja az iskolai végzettséget: 

• Legfeljebb 8 általános 
• Szakiskola, szakmunkásképző 
• Gimnázium 
• Szakközépiskola 
• Főiskola, egyetem, PhD, DLA 

Az iskolai végzettség befolyásolja a foglalkoztatottságot és a jövedelmet, így a személyek anyagi helyzetét is. Az iskolázottság ráadásul összefüggésben áll az anyagi nehézségek kezelésével is: az alacsonyabb képzési szinttel rendelkezők többnyire “rosszabbul bánnak” a pénzzel, így azonos jövedelmű, de magasabb iskolai végzettségű kollégáikhoz mérten is kedvezőtlen anyagi helyzetben vannak.  

A legfontosabb képzési szintek továbbtanulóknak 

A magyar felsőoktatási rendszer három részből áll: alapképzésből, mesterképzésből, és a tudományos fokozat megszerzéséből. Egyetemtől függő, hogy egyes képzésekben való részvételhez milyen előzetes tanulmányi eredmények (érettségiből hozott pontok, nyelvtudás vagy szakmai felvételi vizsga) szükségesek. 

Az európai felsőoktatási formák általában rugalmasak, főleg a kreditrendszernek köszönhetően a tanulók számos elágazási, továbbképzési ponthoz érkezhetnek. Ez a rendszer megkönnyíti a szakok közötti váltást is. 

Az alapképzés 

• A BA/BSc általában 6-8 félévből áll 
• Az oklevél felsőfokú végzettséget tanúsít, az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt, a jogszabályban foglalt munkakörök betöltésére jogosít fel 
• Feltétele az adott szakterületi mesterképzések elvégzésének 

Mesterképzés 

• Az MA/MSc 2-4 féléves képzés, 
• A szakmai tudás elmélyítésére szolgál, 
• A tudományos fokozat megszerzésének feltétele 

Osztatlan képzés 

• Az osztatlan képzés ma már nem túl gyakori, 
• Általában 10-12 félév hosszú, mely mesterszakos diplomát ad a végzetteknek 

Felsőoktatási szakképzés 

• Gyakorlatorientált képzési forma, 
• Amely 4 féléven keresztül tart. 
• Diplomát nem ad, de oklevelet igen 
• Nem feltétele az alapképzésnek, de lerövidítheti azt, 
• Illetve hasznos szakirányú szakképesítést adhat a meglévő alapdiploma mellé. 

Szakirányú továbbképzés 

• Alap- vagy mesterdiplomára épülő továbbképzések 
• Speciális feladatok ellátására készít fel 

Doktori képzés 

• Azoknak való, akiket érdekel a kutatás, új területek felfedezése 
• Hossza 8 félév. 

A felsőfokú végzettség előnyei 

Azon gondolkozol, hogy miért felvételizz, mik a felsőfokú végzettség előnyei? Segítünk. Több kutatás is készült, ami az iskolázottság és az elhelyezkedés, anyagi helyzet, de akár a várható élettartam közötti korrelációkat vizsgálja.  

Diplomával könnyebb munkát találni 

A diplomával rendelkezők körülbelül 85%-a egy-két hónapon belül talál munkát, a munkaerőpiacnak szüksége van a diplomás fiatalokra. Vannak olyan képzések, ahol a hallgatók már az egyetemre járás során megtalálják leendő munkahelyüket: tipikusan ilyenek a mérnökök, közgazdászok, informatikusok.  

Felsőfokú végzettséggel nagyobb fizetésre tehetsz szert 

Magyarországon (a felvi.hu alapján) egy diplomás személy átlagosan kb. kétszer annyit keres, mint egy csupán érettségivel rendelkező ember. A fizetési sávok évről évre nőnek, egy szorgalmas, diplomás szakember 40 éves korára a karrierlépcsők tetejére juthat, és felsővezetői pozícióban találhatja magát, mely biztos megélhetést kínál. 

A doktori fokozat presztízse

Sok munkahelyen, főként a közszférában, de a piaci szektorban is presztízse van egy diplomának, egy mesterdiplomának, de különösen egy doktori fokozatnak. Ez sokszor előnyben részesíthet egy jelöltet álláskeresés során. 

Diplomával nő a várható élettartam 

Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet kutatása alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartama akár 10-20 évvel is nagyobb lehet, mint az alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőké. A kutatás párhuzamot von az anyagi helyzet és az egészségügyi ellátás között: a magasabb jövedelműek többet költenek az egészségükre, többet sportolnak, egészségesebben táplálkoznak, és hamarabb fordulnak orvoshoz.  

Diplomázz a METU-n! 

Válogass képzéseink között, és találd meg a Hozzád leginkább illő szakirányt, képzési szintet! 

2022. 10. 27.